A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jelnyelv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jelnyelv. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 23., szerda

A játék nyertese, meg egyebek :)

Nem tűntem ám el teljesen, csak félig, bár nem sokan hiányoltatok :)))

Bár kértem a játékban visszalinkelést, utólag, hogy legyen mán egy kis borzongás, ezt figyelmen kívül hagytam (különben csak Zsuzsi munkáját vehettem volna figyelembe), így három szuper alkotás/alkotó került a Random kalapjába, ésssss aki nyert:

Zsuzsi, Eszter és Éva oldalait láttam, aki esetleg még készített de nem láttam, az így járt :)

Ide linkelem én azért ezeket az oldalakat, vagy méginkább iderakom, remélem egyikőtök sem bánja, mert nekem mindhárom nagyon tetszik!

Blissz Eszter:


Evadraga Éva:


nzsuzsa Zsuzsi:


Szóval, és tettel: Köszi, hogy játszottatok velem!  Évi, küldj fotót/kat az emilemre, és az oldallal együtt pedig megy majd a letöltő kód a kis doodle képkeretekhez is! :)

Zsuzsi és ha erre jár még valaki, aki játszott a CFA játékomban. Az sincs elfelejtve ám, csak időm van kevés, hiába vagyok itthon...
Ugyanis: Másodikán kezdődik a jelnyelvi sulim, ami mindjárt felvételi valamivel indít, amire azt sem tudom, hogy készüljek fel, mert fogalmam sincsen hogy mi várható. Mellesleg pedig felvettem egy onlány logotervező kurzust, és ismerkedem az Illustratorral, ami a PS után elég nehéz! Kiverni a fejemből a megrögzött dolgokat és azt csinálni, amit kell helyette, áááá! Szóval nem unatkozom, emellett pedig Roli egyre több figyelmet kíván magának... Olivér holnap és pénteken kényszergyógykezelésen itthon, szóval, gyakorlatilag lőttek a következő két napomnak teljesen :) Na, így szép az élet, ha zajlik. Szóval az is meglesz valamikor, lehet, csak júliusra készülök el vele, de meglesz, ígérem.


Nézzétek, ezeket én rajzoltam a logotervező tanfolyam videoi alapján. (egyelőre persze a lépésről lépésre fázisban vagyok, de azért kicsit hasonlít a PS-re, legalább tájékozódni nagyjából tudok a programban, és már négy lecke után sikerült elérnem, hogy automatizálódjanak dolgok, úgyhogy tökkkkre bizakodó vagyok! :)))







Ezek nem saját tervek, csak már én dolgoztam velük a leckék után. Na, majd az lesz az igazi, ha egyszer igazi logót fogok készíteni, saját kútfőből! (az a része, az ötleteéls szerintem a legnehezebb)
Egyszómintszáz, azért büszke vagyok ám magamra :)))) A felhős volt az első lecke, egy egész délutánt átizzadtam vele, pedig roppant egyszerű ám :))))
 Akit esetleg érdekel az ilyesmi, én ezt itt tanulom: Mologo (és ez volt a reklám helye.) :)

Szép napokat mindenkinek!

2012. február 5., vasárnap

OsDesign: Moments in time és cewe videoscrap és család

Lehet, hogy lustának tartotok, de én nem szándékozom minden egyes mondanivalómnak külön bejegyzést nyitni. Ilyen piszok vagyok. Így most is kettőt hoztam, az egyik Orsi új kitje a Moments in time, mely mottó nekem egyfolytában Whitney csodálatos (egykori) hangján cseng a fülembe...
Annyira adta magát nekem ( látom a CT társaknak ez egyáltalán nem pattant így le, hanem szépen dolgoztak korunkbeli csudafotókkal is:)), hogy valami naaaaagyon, de nagyon régit válasszak. Jómúltkor (kb. fél éve) Anyukámtól elcipeltem a komplett "őskőkortól napjainkig" családi fotótárat, és a dédmamám és a nagymamám fiatalkori fotóiba azonnal szerelmes lettem, r-go előbb utóbb mindből lesz oldal. Megőrizni a múltat. Sajnos a retusálás témakörében eléggé gyenge vagyok, de valamelyest sikerült életet lehelnem ezekbe a szép fotókba, amelyek azt hiszem, láttak már egyet és mást. Csak az egyik hátán volt dátum, 1927....azért az nem ma volt, lássuk be :). A többi is a környékén születhetett. A dédmamáról csak annyit tudok, hogy gazdag családoknál volt cseléd, hogy a nagymamámat kiadta nevelésbe, mert ő nem tudta eltartani egyedül, (egy katona által esett meg azt hiszem, akit sosem látott többé..), aztán a Baláti papa elvette, és a Nagyikámat saját lányaként nevelte fel vele. És hogy autóbalesetben hunyt el, egy kis teherautó ütötte el szegényt. Azt hiszem ez az információ is több a semminél, de Anyu sok kis sztorit mesélt róla, mert sokáig nevelte Anyut, mikor Papáék külföldön tartózkodtak kiküldetésben. Na egy szónak is száz a vége, a csinos ruhákban pózoló Ancsika a dédimamám, akit én már nem ismerhettem, sajnos.

A készlet megvásárolható egyben, külön a papírok és az elemcsomag és egy cluster pakk.


A másik, a tegnap esti videoscrap termése. Kicsit megkésve kapcsolódtam be, de valahogy irtó mázlim volt, mert a commanderem Beedee The Little Piece of blue készleténél volt nyitva és hirtelen felindulásból ezzel kezdtem el dolgozni. Amit nagyon jól tettem, mert nem kellett keresgélni, amit Bee (mint játékvezetője a vakliftnek) bemondott, azt meg is találtam a szuperfreebieben :) Így eléggé hamar készen is lettem. Nos, íme az alkotásom :)))


További mesélni való : Ma Anyu szülinapját tartottuk, és a két húgommal együtt sütöttünk-főztünk, eszméletlen jó, hogy ezt így kitaláltam, tök jó muri volt. Halálra röhögtük magunkat egyszer-kétszer. Először is, a középső tesó közülünk most a legvékonyabb, de azért ő sem az 50 kilós manöken típus. Kicsi húgom is szép darabka, én meg, na nem vagyok semmi, de a hasam napról-napra irgalmatlan mértékben nő. Iszonyat nagy, mint egy szülés előtt álló nőnek. Namost. A konyhám nem kicsi, de így hárman, én a hasammal oldalazva köztük, hát.....burleszkbe illettünk :)  Aztán: a menü aszalt gyümölcsökkel töltött rántott-ill. sült csirkemell és csirkecombfilé volt, mazsolás és hagymás rizzsel, tepsis burgonyával, és gyümölcsszósszal, és persze a kishúgom készítette a finom szörpös túrótortáját. Na, lényeg, hogy nem sok edény volt elől (inkább rengeteg), de tök jól egymás keze alá tudtunk dolgozni. Naná, én paníroztam (amit úútálok), de a tortához Szilu értett, a hústűzéshez meg Anita (na ezt sem próbáltam még, de Anita egy igazi ínyenc szakácsnő és mindent megold a konyhában. Ha nincs ez, azzal, ha az sincs, amazzal.)
Mivel volt aszalt szilva, körte és őszibarack, megpróbáltuk kicsi zászlókkal bejelölni, hogy melyik micsoda. Egy idő után a körtéseknek nem volt elég a zászló, de valamely más ország zászlajából volt több, így elcserélgettem. Mire a végén nagy röhögés közepette levontuk a konzekvenciát: "ami német, az tuti szilvás, és amin semmi sincs, az biztos nem körtés". Addig vacakoltunk a zászlókkal, míg végül mindenkinek meglepetés volt, hogy mit fog enni. Semmi újat nem mondok, ha azt állítom, hogy a fiam, aki miatt a sült krumpli készült és imádja a rántott  csirkemellet és az aszalt gyümölcsöt is magában, kb. fenyegetésre ette meg a húst panírral, gyümölcs és krumpli maradt. Tesóm, aki igazi mestere ennek a szörpös tetejű túrós tortának (isteni!!!) és eddig százat csinált már tuti és még sosem rontotta el, valahogy összeveszett az istenekkel és pl. nem értette, hogy miért nem sül a közepe át, mire kiderült, hogy légkeverésre állította a sütőt, csak épp nem légkeverés+sütésre, gyanús is volt, hogy egy idő után hideg lett a sütő körül. A piskóta összeesett. A túrókrém jó lett, de a puding a szörpivel túl gyorsan kötött és még csomós is lett. Na ezek után azt nem tudjátok elképzelni, hogy morzsa nem maradt belőle, mert bepusziltuk, olyan finom lett! :))) Szóval volt ma kaland a konyhában! Mennyivel jobb együtt főzni, mint egyedül!
Anyu nagyon örült a naptárnak, és mindennek, amit Olival készítettünk neki (Oli rajzolt egy olyan pöpec sellőlányt, hogy csak úgy karcolt...ha nem látom, nem hiszem el, hogy egyedül csinálta), fűztünk fagyöngyből (FA gyöngyből) karkötőt, és még egy mozaik virágot is ragasztottunk.
 Még főzőcske alatt anyukám volt el a két unokával, majd jönnek le a földszintre és a fiam elújságolta, hogy "Anya, képzeld, megmutattam a Nanninak a virágot, meg a sellőt, de nem mondtam el senkinek!!!!" (ennyit a meglepetés erejéről :))))) De anyukám így is nagyon örvendezett neki :)))
Délelőtt még a srácok Apával meg Anyukámmal kimentek szánkózni, havazni a kertbe. Úgyhogy kalandos volt nekik is a mai nap. Anyu meg sztem nagyon örült, hogy el volt kényeztetve és nem kellett semmit csinálnia végre a szülinapján. Az áhított habos kakaó- kalács party a délutánban elmaradt, mert nem bírtuk szusszal (anyu ezt szerette volna, mint a gyerekkorában és fel is voltunk rá készülve habbal, kaláccsal, miegyébbel, de ki vagyok még most is pukkadva!!!)


Tegnapelőtt megérkezett Londonból a vérem-laborom eredménye, (integrált teszt, mely tartalmazza az AFP vizsgálatot is), mely azt mutatja, hogy Ketteskével egészségesek vagyunk, mint a makk és ennek biza örültem is! Kicsit furcsa volt az eljárás, hogy felhív xy a rendelőből az eredménnyel, mint Ámerikában, majd átküldi pdf-ben és még postán is kiküldik, de lényeg, hogy jó hírt kaptunk (mellesleg nem is számítottunk másra!) Amúgy utána néztem a neten és minden fórumon a nőgyógyászok egyértelműen tagadják, hogy az AFP érték és a baba neme között lenne összefüggés, ahogy azt sokan gondolják (én most hallottam először, ezért utána is néztem), úgyhogy ebből még mindig nem tudunk semmit. 15-én megyek legközelebb dokihoz, és koránál fogva akkor már eléggé biztosra lehet mondani, ha megmutatja magát a kiscsirke.

Babajelelés: Aki FB-on be van jelölve, biztos látta már, hogy reklámozom magamat ezerrel, lesz egy baba-mama jelelés tanfolyamom februárban Újpesten. Részletek, ha valakit érdekelnek, keressen meg emilben nyugodtan!!!! :) Addig is idelopok egy kis csemegét, egy rövid kis összefoglalót, amit korábban tán már mutattam, itt betekintést lehet nyerni a foglalkozásba és részletek láthatóak a dvd-nkről is :)


Na asszem mára kifújtam :)))
Ó "sajnos" még egy jópofa gyerekszájat meg kell osztanom: a kisgyermekes szülőknek nem kell bemutatnom, hogy a pisi-kaki téma bizonyos életkorokban kicsit fontosabb, mint más(kor)...egyik reggel Oli trónol a wc-n, mi még Apával a z ágyban aggonizálunk félálomban (tudván, hogy készvagyoooooooooooook-ra valamelyikünknek ugrania kell..). Egyszer csak Oli felkiált: "Apa, gyere gyorsan, ezt azonnal látnod kell!" Párom kiugrik az ágyból, mi a fene lehet az, pók a sarokban, ki tudja?, de ezt már sosem tudtuk meg...Belépve: "Fúj, de büdös van itt kisfiam", felkiáltással lehúzta a gyerek alatt gyülekező kupacot, mire Oli: "ÁÁÁÁ, ez hideg!" , majd csalódott hangon: "És most nyomhatok egy másikat!"

Hát ezzel a kis szösszenettel kívánok szép álmokat nektek! :)

2011. március 9., szerda

Jelbeszéd

A cewe kihívása ezen a héten Koncz Zsuzsa születésnapjára tiszteleg.
Bevallom töredelmesen, szánalmasan kevés dalát ismerem, és nem vagyok nagy rajongója.
De a cewés kihívásról még sosem maradtam le, és most sem akartam (azért Boldog Szülinapot a Művésznőnek is!), úgyhogy megnéztem a dalszövegeket. Megláttam, van ilyen, hogy Jelbeszéd, naná, hogy az kellett!
Oké, nagyon szenvedtem és küzdöttem a képpel, és mire kész lettem, és feltöltöttem a galeribe, már láttam, hogy Kovaxka megelőzött :))))
Sebaj, legalább van összehasonlítási alap. Más a stílusunk úgyis :)))
Na, az enyém végül is ez lett, blendingelésből és mosogatásból lassan valami különdíjra pályázhatok :)))))


Felhasználtam egy db Krisssz fotómaszkot, fotókat a gugliról, a baba-jelelős videonkból-kék pólóban én Smile)),
elemeket Sue Cummings 52 Inspirations Basics elements-ből.



Nekem nem is tetszik annyira valamiért, de azért valahogy mégis. Meg nem tudnám mondani, hogy mi bajom vele.
Belemostam a baba-mama jelelős dvd-nknek az első pár képkockáját, ami a Minimax híradóban futott :))), híres vagyok ám!!! :)))
AMúgy, ahogy a fotókat keresgéltem, rájöttem, hogy a jelnyelv fotókon egyszerűen nem jön vissza, azt mozgásban kell látni. Így szinte csak gesztikulációnak hat egy képen...ezért is szenvedtem meg vele, mert hihetetlenül nem találtam megfelelő képeket hozzá....
Nos, ennyit erről, most elájulás, reggel koránkelés :)

2010. november 20., szombat

Az előre "megmarketingelt" bejegyzés :), avagy a jelnyelv és én

Nem hagyott nyugodni, hogy "csak" kétféle asztalt készÍtettem az eheti kihivásra. (valószinűleg körbe kellene néznem más kihivások után, mert cselekvési és megmérettetési kényszerem van :)))) (o, igen, ha valakinek épp van, nyugodtan beirhatja megjegyzésbe :))))))
A jelnyelvet már morzsolgatom magamban egy ideje, hogyan kellene oldalba foglalnom. Hát megpróbáltam összehozni egy asztalra. Nem lett teljes, mert igazából még nagyon sok mindent szerettem volna rátenni erre az "asztal"ra.
 No, hozom a képet, tessék :






Öveket becsatolni, ez egy hosszabb sztori lesz.
Szóval, nem tudom, miért nekem már zsenge kamaszkorom óta tetszett a jelnyelv, olyan nagyon érdekesnek tűnt. Úgyhogy szépen felvételiztem is a Bárczira (gyógyped. fősuli), hogy én majd hallássérült szakon ezt megtanulom. Nem vettek fel (Így lettem végül óvónéni, mert oda meg felvettek, szóval azért a sors szépen elvezetget!).
Telt múlt az idő, és legközelebb már óvónőként ébredt fel bennem a vágy, amikor az egyik ovis kislánynak az anyukája siket volt és szivesen néztem, ahogy jelel a kislánynak...
Ezután hosszú szünet, majd: a fiammal sétálgattunk az egyik sógornőm és kislánya tárasaságában, amikor a sógornőm, Judit, elkezdett mesélni egy könyvről: babajelek.


Hú, hát ez tök izgi, kölcsönadta, elolvastam=szerelem.
Judit rá két hétre hivott: lesz tanfolyam!- MEGYÜNK!!!
Mentünk, Olival, hat alkalom volt az egész, ez volt a LILLIPUT első csoportja, meg úgy egyébként az országban az első baba-mama jelelés tanfolyam.
Kb. a második óra után megkérdezte Fodor Zsuzsi, a Lilliput oktatója (és édösanyja), nem lenne-e kedvem ezt tanitani, mert úgy látja, nagyon rááll az agyam, kezem.
De volt. Megkérdeztem, mi kell hozzá, s mondja, siket MAGYAR jelnyelv alapfok. Hazamegy, netre fel, tanfolyamot keres. Talál.
Szeptemberben már ott ültem a SINOSZ (Siketek és nagyothallók országos szövetsége) padjaiban, alapfokra készen :)
Sáfrány Kati volt az első tanárom, és nagyon szerettem. Őt is és ahogyan tanitott, azt is. Lehet, most itt az olvasóknak nem mondanak semmit a nevek, de hátha egyszer ő is olvassa, igazán megérdemli, hogy név szerint emlitsem. 95%-ra vizsgáztam.
A Lilliputnál elkezdtem órákat látogatni oktatói szemmel, majd májusban megkaptam az első saját csoportomat, Újpesten. Azóta volt sok...Nagyon szerettem a babajelelést oktatni. A szülők olyan cuki lelkesek tudnak lenni! És nagyon jól esett, amikor néhány nagyobb baba pár alkalom után már megörvendeztette a szüleit némi visszajeleléssel, a szülők pedig ujjogva jöttek mesélni, hogy: ez tényleg működik!!!! (a jelelésről bővebben itt, a Lilliputról itt)
Ami a siket jelnyelvet illeti, nem álltam meg az alapfoknál, hanem feljebb léptem egy lépcsőfokot, ott, a Sinosznál úgy hivják A2/1. Itt Popele Robi volt a tanárunk, akit szintén nagyon imádtunk, nagyon laza srác, és rengeteget tanultunk tőle. Vizsga: 96%.
Aztán jött a hideg zuhi. A Sinosznál mi szombati csoportba jártunk, nyilván nem véletlenül. Nem engedtek bennünket feliratkozni a szombati következő szintre, mondván, még nincsen meg a vizsgánk. Levizsgáztunk, mentünk az irodára, majd ott közölték, nem indul szombati csoport, mert nem lett elég a jelentkező. (8 főtől indult volna, mi voltunk eleve 7en). Mondtuk, hogy dehátmijöttünkblablabla.... Mindegy, valakinek éppen az állt érdekében, hogy ne induljon szombati kurzus.
Ketten kapásból átigazoltak a Hallatlanhoz, egy nem folytatta, mi meg négyen maradtunk a levegőben lógva. Végül az lett, megkértük Robit, privátban vigyen minket tovább. Hallatlannál különbözetit kellett tennünk alapfokon (rossz napom volt, csak négyes lett) és az ő anyagukból tanultunk tovább középfokon, Robival, a mi nappalinkban. Így ment ez 80 órán keresztül, mignem most nyáron levizsgáztunk középfokon (ötös).
Bár be kell utazzak BKV-val a Rigó utcába, de most is ott tanulok a Hallatlannál, úgy nevezik "szintentartó" szinten :). Itt vegyesen oktatnak minket, minden órán más az oktató szinte. (Csömör Karcsi, Bambi, Szabó Szilveszter,....)
Tervek: Bárczi jeltolmács előkészÍtő, utána pedig jeltolmács képzés. Hát remélem sikerülni fog. Azt mondják, a tolmácsoláshoz külön kvalitások szükségesek, remélem rendelkezem velük. :)))
A Lilliputnál nyáron csináltunk egy profi DVD-t, amire feljeleltük a tanfolyamon tanult jeleket. Állati jó lett. Ezt megkapják, akik járnak a tanfolyamainkra.
Ennek a dvd-nek a menüképe van még fenn a képemen.
A cikk, amit a képre tettem még, egy Metropolban jelent meg 2009-ben, még azelőtt, hogy megszületett volna a jelnyelvi törvény. Akkoriban nagyon sokat cikkeztek erről a jelelős témáról, és rólunk is. (Zsuzsi egyébként is remek marketinget csinál a Lilliputnak, nagyon sok tv-riport volt már vele, újságcikk, netes cikk, nagyon tisztelem és csodálom érte.)
Hát éppen én oktattam, amikor a fotós ráért, igy kerültem a cikkbe :)))
Most pedig néhány alkalommal a Minimax hiradóban voltunk egy újabb riporttal.  A dvd-ről lettek bevágva a kicsi képek, elején, végén, én vagyok ott kék pólóban :) Büszke vagyok!!!! Már nem a dvd-n, hanem erre az egészre!


Nos a képről még néhány részletet. A hátérben van egy naaaagy virág előtt egy kéz, ami már nem nagyon látszik a sok rápakolt cucctól, igy másolok ide belőle picikét :)

 (kép innen) 



A  kéz azt jeleli: "Szeretlek", de nem magyarul, ez egy ASL jel (American Sign Language). Én jobban preferálom a magyart, mivel azt tanulom, de ez a jel nagyon tetszik. Érdekesség, tanuljatok! :) Nézd meg a kezet. I=kisujj, L(ove)=mutató és hüvelyk, Y(ou)=mutató és kisujj.
Ezért is imádom a jelnyelvet a legtöbb jel annyira egyértelmű és annyira plasztikus!
Aztán ott van egy kép, amin egy néni sokfélét jelel. Ő Habán Zsuzsa  a Sinosz szakmai vezetője, sokszor látni őt Kósa Ádámot jeltolmácsolni, politikai műsorokban. Igazából nem a személye volt a lényeg, csak jó volt ez a kép a sok kis képpel, amint különféléket jelel.
A kis matricák pedig valójában nagyjából egy-másfél méter átmérőjű körök és a Sinosz falát diszitik, nagyon szeretem őket. Le is vagyok fotózva eggyel, az egyik vizsga után, épp jelelek :)


A kis kezek ott fenn egy sorban, nos, ezt nyilván kitaláltátok már, az van odairva kézjelekkel, hogy jelnyelv...mégpedig a daktil ABC-vel, mert van nekik fonomimikai is, amit és sokkal jobban szeretek, de ahhoz kell a fejünk is, nem csak a kéz. :))))


Ú, asszem most mindenen túltettem! Ti pedig új ismeretekkel gazdagodhattatok a jelnyelvvel kapcsolatban :)))))

Juj, valamit lehagytam: a lepke, a sokkicsijelelőnénikép sarkánál. Na azt nézzétek meg: Lepkepillangó!!!-jelben és rajzban 2in1.Szupi kis kép!

És az utolsó HEURÉKA!!!!! Véletlenül és magamtól jöttem rá, hogyan lehet brusht létrehozni!!!!!! Így jött létre az újságcikkre nyomott szöveg: GOLYABRUSH-sal! :))) Állati büszke voltam magamra! :)


Aki ezt a bejegyzést olvassa, kérem egyet jegyezzen meg: a siketek nem némák, és főként nem süketek, továbbá nem süketnémák.
A helyes megnevezés: SIKET.


No, elég bő voltam mára? :))))))
Szép napot mindenkinek (ma valszeg elmarad az alkotás :(((( )