Heticewe és freebie!

A héten Secima a kihívó fél, én pedig szó nélkül mentem a csatába. A treshold technikát eddig még soha nem alkalmaztam, de most kipróbáltam Krisssz mindkét cikkjében leírtakat. Ennek folyományaként született meg a "szemes" oldalam:

Bóbita Borders for Life, Amélie

Valamint eljátszadoztam és gyártottam a virágos, növényes fotóimból ecseteket, (szintén a treshold alkalmazásával) amit itt és most közzé is teszek. Mivel itt az ősz, csempésztem bele néhány őszi termést is, használjátok egészséggel!

download

Még lógok a múlt heti cewével, ami a saját kihívásom volt, és szuperszónikus művek születtek rá, remélem sikerül ma azt a bejegyzést is megírnom valamikor :)

Pótol, pótol :)

Most csupán pár oldalt hoztam, ami a napokban készült, és azt is gyorsan és röviden, mint minden mást mostanában. A 3 óránkénti etetés (amiből kb. egy óra maga az etetés...) és a közte eltelő rövidke két óra alapost megkívánja a beosztást. :) De azért néha lopok perceket, esetleg esténként órácskákat is egy kis scrappelésre, főleg, hogy annyi, de annyi feldolgozásra váró téma van! Pedig nem is nyaralunk. Csak itton vagyunk és a boltig, meg a játszóig sétálunk. Vendégek sem nagyon jönnek...sőt, inkább azt írom, nem jönnek. De most jó így négyecskén. (Előre félek a jövő héttől, amikor férj már visszamegy dlgozni, és meg kell küzdjek a két gyerek és egy felnőtt témával.)

Még az előző videoscrap oldalamat sem mutattam, ami szerintem igen jól sikerült, legalábbis nekem most az egyik kedvencem. Ilyen lett, az egy hetes Rolikáról:

A cewén Orsi kihívása került sorra, ahol az volt a feladat, hogy a fotó színeit igazítsuk valamely módszerrel a használt készlet színeihez. Még szülinapomra kaptam az Mscrapstől egy tíz dolcsis utalványt és egy babás kollabra költöttem el, naná :) (Welcome to the world), a fotót pedig Variations-szel és még egy két csúszka húzgálással (level, curves, stb.) módosítottam. Teljesen jót tett a fotónak a pasztell kékhez való igazodás, mert Roland itt még tök lila volt, én meg sárgásvörös a szüléstől, de egészen emberi bőrszínezetünk lett így a végére :)

 

 És az utolsó a sorban, szintén egy Rolandos: a szülőszobán. Egy Oscraps-es tutorial alapján kezdtem el a képet, de aztán elég sokat gólyásítottam rajta :)))

Az a tervem, hogy ezeknek mind lesz egy oldalpárjuk, ahová főként szövegelek majd, infokat, méreteket, és egyebeket, vagy szép, odaillő idézeteket fogok használni, így aztán szép duplaoldalakat fogok kapni :), még akkor is, ha szimplának indultak.

Ó, és mégegy. Ha már timeline, akkor ez lett (én csak a fotót tallóztam be, maga a timeline kész van, de még nem jelent meg, de titkosan megsúgom, hogy Bóbita nemsoká megjelenő készletében lesz. Az ő engedélyével használom már a fb-on is.)

 

Mára ennyit :))))

Szép hétvégét (valószínűleg addig már úgysem jövök...:(  ) !

Ha valakinek van Samsung Galaxy 2-es okosa, mondja már meg, miért nem tudok semmit áttölteni az adatkábellel a gépre???? Meghalok a sok sok fotómért, amiket fel akarok dolgozni....ötlet???)

Hiányzik

mostmár a scrap is. Főleg, ahogy itt unatkozván nézegetem a klasszabbnál klasszabb oldalakat...és főként, mivel téma volna rendesen!!!! :) Rolandom fotókönyvét is szeretném végre összeállítani. És még sok mindent...nyilván mostanság nem jut majd annyi időm rá, mert a baba mellett a nyári szünetben most Olika is otthon lesz, amit pedig még egyáltalán nem tudok elképzelni, hogy milyen lesz két gyerkőcöt koordinálni...ügyeket is intézni, stb.
Ma vagyunk 7. napja a kórházban, ma egy hetes a picurkám. Olyan hihetetlen, hiszen még csak most jöttünk be szülni! Pedig nagyon lassacskán telik az idő idebenn... mivel a látogatást és a fürcsi meg vizit időt kivéve egyedül vagyok a babával, már az éjszakázást is kiválóan megszoktam...nem kell kialudnom magam napközben, nagyjából átállt a szervezetem a kevés alvásra.
Tejem egyelőre nagyon is elég, Roli meg eléggé mohócska, sokat eszik...sokat bukik...na ez Olinál nem volt jellemző, nála folyton pótolnom kellett. Szuper érzés, hogy nem méregetem idegeskedve minden szopi előtt és után...ma kíváncsiságom rávitt és 70 g-ot szopizott le laza 20 perc alatt...szóval idegeskednem semmi ok.
Emiatt.
Itt fogtak ugye még plusz két napot, így holnap mehetünk csak haza. A CRP értéke még ma is 5 felett volt, 5,6, és szigorúan itt kell maradjuk, míg 5 nem lesz. De tegnap 8,6 volt, ma 5,6, gondolom azt a hat tizedet csak lenyomja holnapra az antibiotikum....
Olivér közben otthon lebetegedett...éjjel belázasodott, ma Géza kivitte orvoshoz, és kiderült, hogy kezdődő tüszös mandulagyulladása van...mondjuk kedélye jó, és enni is tud, de akkor is :(

Hát így megyünk haza holnap...most egy új helyzetet kell megoldani. Az élet szép!

Néhány fotó Apukám tollából, azaz gépéből :) (első kettőn 2 napos, többin 5 napos)

tesóm, kislánya és anyu

És a végére: tartozom egy helyesbítéssel: nem az összes csecsemős bunkó az osztályon, sőt! Az a kettő, amelyikkel első nap összehozott a "jó" szerencse, azóta nem nagyon találkoztunk és a többiek kedvesek eléggé. Kedvencünk a részlegvezető Erzsi néni, aki még meg is delejezte ma a gyerek vérét, hogy mehessünk haza, majd mikor kiderült, hogy nem ment le az érték kellően léc alá, irulva-pirulva jött, hogy szégyenli, hogy nem sikerült a delejezés :)))))))
Szóval az előző bejegyzésben leírt általánosítást viszavonom. Az egész osztály szurkol már nekünk :) Rolandot már úgy ismerik, mint a rossz pénzt :), engem meg mindig megdicsérnek és kérik türelmemet...sztem senkinek nem lenne jó, ha bmi baj történne egy hanyag elengedés miatt otthon. Most mit hisztizzek, kinek lenne az jó? A gyereknek még tök mindegy, hogy hol van, csak én kellek neki. Igaz, a másiknak is kellenék már eléggé :), főleg így, hogy beteg... Hát, majd megpróbálok osztódni :)

Szép estét Nektek! Megyek, mert le kell lassan adni a babát a fürdetésre, és esti babavizitre.

Roland még nincs két napos, de tegnap még egy napos sem volt, amikor azzal fogadott a gyerekorvos 10 órakor, hogy baj van a gyerekemmel. Szerintetek hány mp alatt tud az emberlába földbe gyökerezni???? Nagyon tizedek alatt..Kiderült, hogy szegénykém elkapott valami fertőzést (valószínűleg a szülés közben), amtől nehéz légzése és hőemelkedése lett, szóval mindjárt megkínálták egy antibiotikum koktéllal...szerencsére pár óra alatt már jobban lett tőle, szopizni is tudott.
Utolsó zokszóként leírnám, hogy az Uzsoki szülészete tényleg nagyon szép, a nővérek kedvesek...de kiborítóan BUNKÓK a csecsemősök!!!!! Pont azok az emberek, akik amúgy ellátják a babádat, amíg nem veled van....hideglelést kapok tőlük! Így tegnap este az orvos utasítása ellenére (nem a magam kénye kedve szerint, hanem a köcsög csecsemős flegma hozzáállása miatt) úgy döntöttem, a baba mégis velem tölti az éjszakát. Jól döntöttem azt hiszem, nem aludtam semmit, de legalább biztonságban tudtam a gyerekemet.Én voltam az élő légzésfigyelő. És szopizni is tudtunk vagy 3szor. A gyerek olyan ügyes, mint egy ipari porszívó, remélem, hogy lesz jó sok tejcsim neki! Most gyors alvás következik, amíg érte nem lehet menni. Tegnapi fotók a gyönyörűmről:

Közhírré tétetik, hogy 2012. július 13-án, pénteken, 14.41-kor megszületett Nagy Roland, 4070 grammal és 56 centivel, gyorsan és nagyon ügyesen! Pillanatnyilag csupán ezek a fotók vannak a birtokomban, és szerdánál előbb valószínűleg nem is lesz több, de ezekért már simán lehet rajongani :))

Részletesebben majd napközben írok. Most kellene kicsit aludnom, mert ma éjjelre még elvitték. Gyorsan csak annyit, hogy a nyelvét neki is fel kellett vágni, mint anno Olinak, amit itt egyből meg is tettek a csecsemőszobán a dokim külön kérésére. Utána tíz perccel már szopizott is. A hangomra nagyon figyel. Mindkét szemecskéje bevérzett a szülésnél. Nagyon ügyesen jött, 3 fájásra kinn volt, padlizsánlila színben pompázva. A szülésznő szerint a szája botoxos :) Gyönyörű, csendes és szemlélődő.
Innen üdvözlünk mindenkit az Uzsokiból.

Rollerka és Timi

Jövőbetekintő

Krisssz meghozta a "csinálj, amit akarsz" kihívást...azaz alkotunk, amit akarunk, feladatba határozzuk, és egyszer, Random bácsi által kisorsolva a jövőben az lesz majd a kihívás.

Most egy tutorial-gyűjteményben gondolkoztam, vagyis, hogy mindenki próbáljon ki (és előtte természetesen vadásszon le) egy olyan tutorialt, amit még soha nem próbált, és az azzal készült oldal alá linkelje be a tutor lelőhelyét, hogy mások is kipróbálhassák. Egy puzzle effektet próbáltam ki csokicsávó fotóján (aki azóta még sokkal csokibb, nem tudom honnan vadászta ezt a bőrt!), szerintem eléggé mutatós! Körítéssel nem nagyon nyomtam el :)...

Rainbow Design: Nautical freebie és puzzle effekt

Péntekre vagyok kiírva. Szurkoljatok, hogy megérkezzen Roland a héten, mert már nagyon kész vagyok lábügyileg. Ha így folytatja a vízvisszatartást a szervezetem, a lábam akár le is vághatom, egyszerűen borzasztó!!!! Rendesen félek, hogy olyan súlya van, nem fogom tudni felemelni a szülésnél, VAGY kidurran VAGY megszurkálják tűvel és kis vízköpőkként fog spriccelni belőle a víz :))) Van róla nem egy elrettentő fotó, de nem merem megmutatni. Nem hajlik már bokánál a lábfejem, hihetetlen! Mindig, amikor nagyon gáz, lefotózom, És aztán kiderül, hogy attól másnapra még gázabb is tud lenni. Nem tudom meddig lehet "fejlődni" ezen az úton... és már nagyon kíváncsi vagyok, milyen volt eredetileg a lábam, mert már egy hónapja nem láttam. Mondjuk más testrészeimet sem, de az így normális :)))

Felújítással mindjárt kész vagyunk, az utsó szobát nyomja a festő, és már a cigányvásár is tünedezik a garázsból/teraszról, egyéb helyekről!!! Nem akarom elkiabálni, de szerda környékén talán kész is lesz minden. Olyan jó érzés tiszta újban lenni, de a sok rohadék pakolást és takarítást már nem kívánom még az ellenségemnek sem, főleg nem ilyen állapotban...a székreülős magasságomban mindent szívesen megcsinálok (ülve, mert a lábamon a víz miatt nem tudok hosszasan állni- (kb. öt perc alatt itatóspárna lesz a talpaimból és úgy is marad egész napra), de se fölötte nem nagyon (bár én óvatosan még a létra tetején is jól érzem magam, nem szédülök, nem esek le, de mindig le vagyok parancsolva- ez által rohadtul kiszolgáltatottnak is érzem magam), alatta meg azért nem, mert hajolni, azt már nem tudok semekkorát, Rolipocak minden tekintetben akadályoz, guggolni és térdelni meg a víz miatt nem tudok (olyan érzés, mintha menten kipukkadnának a lábaim). Szóval ennyi. Lehet, hogy hirtelen eltűnök, és megyek szülni :), istenkém, remélem éjszakára sikerül időzíteni ebben a hülye hőségben!, de majd küldöm az értesítést ám a szuper új okostelefonomról! :))

Szép hetet mindenkinek!

Folytatjuk a pacspagolást...

.. ezúttal a heticewe keretében, "kötelező" jelleggel. Krisssz természetesen egy újabb tutort is kidobott hozzá, ami sztem az eddigi legegyszerűbb. Kettőt készítettem ma, amivel elégedett vagyok, és mivel nem nyughatok, persze, hogy ki kellett próbálnom nem tájképen, sőt, mi több, olyan brutál háttérpapírt választottam hozzá, hogy csak úgy kocog! :))))

És a napokban Krisssz korábbi tutorja alapján is próbálkoztam (igen sok kísérlet landolt a kukában), de ez nagyon tetszett, csak már sehol nem hasonlít arra, amit Krisssz leírt, de végül addig adjusztáltam, amíg nekem nem tetszett. Ezt mutatom először, majd a két mait.

Utolsó pár előre fuss alapon, és nem vészharangozva, de mintha elkezdtem volna jóslófájni ma. Na persze csak szolídan. Rolandka még ezerrel dübörög odabenn, és holnap már a szobája is készenlétben lesz talán...Aztán jöhet. Meglátjuk, mit mutat holnap az NST...már ha megérjük...mondjuk van még 17 napja papírforma szerint, de nekem eléggé gyanúsak a körülmények...Na, majd meglátjuk (megmondta a vak is a frankót :))))...

Jó éjt!


Frissítés: Még egyet hoztam, ez nagyon tetszik, végre olyan, amilyennek kellene lennie sztem :)

Megérkezett B&B...

hamarosan törvényesen is lakótársaink lesznek, ők itt ketten: Bibepöcök és Bébibogyesz...

Szarvas Mici (Miciségek a fészbúkon) (honlap, sok fotóval-csorgassátok a nyálatokat csak!!!!!) kézműves termékkészítőtől rendeltem őket (ahogy ő írja: termékek humorból és szeretetből :))))))))))).
Tündéri mindkettő, én már most szerelmes vagyok beléjük. Tökéletesek.
A tervem az, hogy egyiket a kistesó fogja hozni Olivérnek, amikor megszületik. A másik pedig Rolandka első alvótársa lesz (majd, ha már kell). De nem tudok dönteni, melyiket kapja most Oli??? Sztetek??????


Fotóikból a piszézőset áldoztam be Krisssz tutorialjának, mert muszáj voltam kipróbálni...

Bibepöcök (társadalmi névadás történt még a prototípus készültekor Micinél)

Bébibogyó (ezt a szót gyakran használom, de őrá annyira rá is illik!!)

Randevúztunk Rolanddal szerdán, ahogy azt mostanában szoktuk. A szülés várható ideje visszacsusszant az eredetileg kiírt időpontra, júli 14-re...még szerencse, mert a felújítás áll, ahol, de még nem a végén. :( Bokáim elefántosak, és fájnak a lábaim, ujjaim duzzadtak, ujjízületeim fájnak, de has- és bébitájékon viszont minden oké, meleget még bírom, pedig itt 33 fok van a gépnél. Mivel mindennek száradnia kell, a légkondi eleve holt ötlet.
 
Takarítani való és vasalni való csak egyre több, de azért alakulunk, mint púpos gyerek a prés alatt; a hétvégén birtokba vehetjük újra az emeletet... (ami egy kicsit még rosszabb, mert a konyha lent van (és abból nincs több, csak egy) valamint akkor tutira keresztül kell bukdácsolni a festő összes holmiján... Na, nem panaszkodom, de alig várom, hogy vége legyen. Tegnap egész nap a fenti fürdőt takarítottam, az összes csempét (és az nem kevés, nem számoltam, de egy átlag ltpi fürdőnek kb. a 10szerese), és mindenen hatszor kell átmenni, mire tényleg tiszta lesz, és mészpormentes,  már sírógörcsöt kapok a csempe látványától is.... És még mennyi minden vár! Most, hogy Oli szobáját már szépen visszarendeztük, kitaláltuk, hogy Olié legyen a volt hálónk, és bébikéé Olika szobája, amit leginkább klimatikai szempontok és ruhásszekrény elhelyezkedési problematikák, valamint TV antenna elhelyezkedése, és így Oli reggeli-esti minimax adagjának kielégítése okozott.
 Olit tegnap megkérdeztük a dologról és ő büszkén lemondott az öccse javára a kicsi szobájáról, hogy a nagyobba mehessen...és már nagyon izgatottam várja a tesóját saját elmondása szerint, mert roppant kíváncsi rá. Tegnap este anya és apa puszi után rögtön Rolipuszit is nyomott a hasamra, amikor hazaérkeztek- ez eléggé megható volt nekem...bár most megint olyan hormontombolásom van, mint az elején volt- sírás és alvásügyileg (ez nooooooormális?????).

Amúgy Roland most csak egész keveset hízott az elmúlt két hétben a gép szerint, úgyhogy most olyan 3 kilóka körül van a drága kis bébim. Eléggé be van csendesedve, de ha nekiáll a mocorgásnak, akkor térdet anya hasába!!!:)

Olikám 6 napot üdült Nagymamával a bALCSINÁL, ILYEN SOKAT TÁN MÉG SOSEM VOLTUNK TÁVOL EGYMÁSTÓL, ŐRÜLT JÓL ÉREZTE MAGÁT, SZEMEMBEN OLYAN, MINTHA NŐTT VOLNA 5 CM-T ÉS ÉSZBEN EGY ÉVET, A TESTE MEG CSOKI! iRIGYLEM! (nem kiabálok, csak átnyomtam véletlen.)
Na megyek, mert azért dolgom is akad :)))


Szép délutánt Nektek!

Ígértem, itt jön...

A gyereknapról szóló beszámolóm. Fotókkal!
A géppel még mindig úgy vagyunk, hogy néha hozzá tudok férni, néha meg nem, de lényegében azért az éhező szervezetem ki tudom elégíteni legalább net kapcsolat által, sőt, néha még a PS-hoz is hozzájutok. :)

Ma is randiztam egy kicsit Rolikámmal, bizony, itt volt az első NST ideje... hihetetlen, alig négy hét múlva megint lesz egy tündérmackó kicsi bébim....Egyszerűen abszolute nem érem fel ésszel még. Pedig már meg is vettem azt a pár apróságot, ami az üdvösségünkhöz még hiányzott (bimbóvédő, melltartóbetét, pelus, cumisüveggumi, meg egyéb kórházba való cuccok)... Mára elkészültek a megrendelt kókusz-pólyahuzatok és szopipárna huzatok is, szuperül néznek ki! Végre fiúsak! (IKEÁban vettem az anyagokat még Olivérnek ágyneműnek, de rájöttem, hogy neki már van elég, úgyhogy egy autós és egy zöldséges huzattal lett gazdagabb a rózsaszín kockás pólya és rózsaszín maci szopipárna - örököltük :))) És mai nappal Roland szobája is elkészült!!!! Még pár nap egy kis szőnyegpadló tisztítás és máris szerelhetjük össze a kiságyat és rendezhetjük be a szobácskáját. Mutassak felújítós képeket is? Oké :))) A napokban azt is hozok majd.

Na de térjünk vissza a szombati gyereknapra. Olyan jó volt így szülőként élvezni, kívülről! Nyitásra, 10-re oda kellett már mennünk, mert Oliék csoportja kezdte a fellépést. Mondjuk szerintem egyébként is odamentünk volna ilyen korán :) Mióta megy a felújítás Olival lenn alszom Dédi szobájában és 5.50-kor kel, mint valami időzített szerkezet. Mindennap. Hétvégén is. Apa a nappaliban a kanapén húzza meg magát :)
Szóval, főnökünk és mi több, még a polgármester is megnyitotta a bulit, majd színre léptek a gyerekek. Oliék műsora ugyanaz volt, ami az évzáróműsoruk, minden gyerek a saját jeléről mondott egy-egy rövid versikét. Olié ez volt:

Rajta, rajta, repülj, kis repülőgépem!
Ha nem is az égre, ha nem is a felhőkbe,
ha nem is a tetőre, ha nem is a rétre,
a kedvemért repülj fel a legkisebb székre! :)))

Néhány fotó:

Sajna az első néhány fotóm jól beégett, nem vettem észre, hogy el van állítódva a gépem. Oliról pont lemaradtam, mert egy anyuka megszólított, és ezt a hosszú, hosszú verset mind végigbeszéltük :) Az utolsó sornál eszméltem fel, gyorsan egy fotót! De nagyon homályos lett. Szerencsére a hivatásos fotós két szupert készített róla, ahogy verset mond, szóval, mégsem halt hamvaiba a pillanat, de a scannerem még mindig el van csomagolva, úgyhogy egyelőre ezt nem tudom mutatni.

Kapott Oli két zsák zsákbamacskát, öt tombolajegyet (mind nyerő), és három kört pónizhatott, két kört elektromos autózott, sőt, még tetovát is kapott a kezére (először katica szeretett volna lenni- arcfestés- de amikor mondtam neki, hogy ahhoz le kell vegye a fejkendőjét, azonnal visszakozott, úgyhogy egy szép pillangót kért a kézfejére :))). A légvárban meg ugrált összesen vagy másfél órát, több etapban. Reggel megbeszéltük, hogy mindig tudatja velem, hogy merre jár, és soha, semmilyen körülmények közt nem mehet ki a kapun, és akkor arra mehet az udvaron, amerre csak akar. Szerencsére a rikító narancs kendőjét választotta aznapra, így szinte lehetetlen volt szem elől téveszteni.

Én 10-5ig fotóztam (300 kép lett), rengeteget álltam, néha lecsücsültem, régi szülőkkel csacsogtam, csevegtem, nagyon, de nagyon jól éreztem magam, cseppet nem voltam fáradt.

Este még ledobtam a hulla fáradt gyerekemet Anyunál, lefürdettem és visszamentem a felnőtt bulira, nagyon fincsit vacsiztam, és remekeket beszélgettem a kollégákkal és hozzátartozóikkal, szóval, ÁÁÁÁÁÁÁÁ de jó nap volt! És most a képek közül néhány:

minden évben az óvónénik dala nyit (idén Vikidál Gyula: Az élet szép c. dala volt)

szerepelnek a százlábúak

Oli ovistársának a hugijával csacsog- imádja a kiscsajt, de hát csak rá kell nézni, és ezt nem is kell tovább magyaráznom...

A legnagyobb barátok Anna és Olivér

Meghajlás a végén száz(lábú)an százfelé :)))

szinte nem is élvezi...

légvárazás kipurcanásig

idén még jó az elején odaálltunk, hogy az akksik lemerülése előtt tudjon még menni a gyerek :)

ló megint

szárad a tetoválás

Dr. Bubó rendel

Hula-hula kolleginák

NOX

NOX

NOX

Az asszonyok egyenjogúságát

na meg is kapja a papucsférj a magáét! :)

Flashmob

ahhoz képest, hogy már alig voltak, sokan lettek a végére! Szuper összehangoltan ment!!!

Oli tudományosan bevizsgálta a hastáncos lány minden mozdulatát, a műsorszám végén odajött hozzám, és nagyon szépen megkért, hogy varrjak neki egy ilyen hastáncos ruhát :)))))

Hangulatkapszulának most ennyit. Természetesen a nap folyamán volt mindenféle kézműveskedés, az összes csoport fellépett valamivel, és az összes külön foglalkozás is (cselgáncs, hastánc, hittan, ének stúdió, stb.) bemutatót tartott, jöttek prominens szülők előadni (hegedűs, színész), jöttek régi óvodások előadni (hastánc, hegedű, furulya), volt Mazsola és Tádé meseelőadás, és még nem is tudom mi egyebek... Ja, és természetesen idén sem maradhatott el az ARADI asszonykórus fellépése sem. (Majd megpróbálom megszerezni az idei szövegeket).

Nos, hát hirtelen felindulásból ennyit. Tényleg gyertek el egyszer, ha tehetitek, mert nagyon jó programok vannak, és minden 200 ft (póni, autó, arcfestés, zsákbacica, stb.), és mindig úgy szervezzük, hogy ne essen egybe a rendes gyereknappal.

Élménybeszámoló off. Megyek egy kicsit pakolászok, ahol tudok.
Szép estét.