2011. január 2., vasárnap

Évösszegző

Ezt a képet még december elején készÍtettem a Sb.hu e magazinjának kihÍvására.
Most már talán ér közzé tenni, bár úgy látom még nem folyik a közönségszavazás róla.
Ez az oldalam némi magyarázatra szorul, és amúgy is, egy évösszegzést most illik megejteni év végén/év elején :)
Nekem/ nekünk a tavalyi év (és még az azt megelőző néhány hónap) egy kataszrófával is felért, sajnos elég rossz volt... Sok olyan dolog történt, aminek nem kellett volna. Nem mindig egyértelmű, ami a képen szerepel, úgyhogy passzintom hozzá a gondolataimat :)
Nem mindig a témához kapcsolódva, de tolok mellé egy fotót az adott hónapból.
Mert azért mindig történt valami jó és vidám is :)


Először is a kép:

 Felhasználtam Icka és Beszteri cappuchino szettjének papirjait és Franci template-jét (ami kötelező volt)

Mi miért?
Miért a cigány kártya képek? Először is tisztázni szeretném, hogy nem értek a kártyavetéshez, és nem is hiszek benne. A cigány kártyára azért esett a választásom, mert szépen kifejezik a rajzok azt az egy-egy gondolatot, amibe bele kellett sűrÍtenem egy-egy hónap történéseit, ezt fotókkal nem tudtam volna megoldani, valamint a sorsszerűséget akartam vele jelképezni. A sors kezében hiszek, de abban is, hogy mi irányÍthatjuk ezt a kezet!

Január- Betegség: A gyerekem a 3 napos láz nevű betegséggel kezdte az évet, ami nagyon megijesztett bennünket, mert ilyen még nem volt, hogy 40 fok fölötti láza volt 1 napig és semmi nem vitte le. KÍnoztuk a hűtőfürdővel, kúppal, gyógyszerrel, és szegénykém nagyon elesett volt.....Továbbá apósom állapota is csak romlott.

 a Közlekedési Múzeumban- mivel én szombatonként suliba jártam, Apa vitte mindenfelé a gyerkőcöt

Február- Remény: Mibe is kapaszkodjon az ember, ha semmi kézzel foghatóba nem tud? A reménybe. Minden tiszteletem a férjem családja előtt, ahogy hihetetlen összefogással minden lehetőt és lehetetlennek tűnőt megtettek apósom gyógyulása érdekében.

 farsang a csanában

Március- Veszteség: gondolom sokat ezen nem kell magyaráznom, március végén, 58 éves korában, 3 hónapnyi gyors lefolyású betegség után elvesztettük apósomat, és ezzel együtt azt hiszem még nagyon sok mindent....

 Budakeszi vadasparkban

Április- szomorúság: ezt sem kell gondolom túlmagyarázni...fájt, mindenkinek. Nem csak áprilisban...

 játszótéren
Május- bosszúság: végre kezdtünk egy kicsit felengedni, a gyerekkel közös programokkal igyekeztünk másfelé fordÍtani a gondolatainkat. Az autóink egymás után mondták be az unalmast, hol igy, hol úgy, mire az egyik hazajött a szervizből, ment a másik, végül még egy kiadós szabálysértést is kaptunk a nyakunkba, mert nem vettük észre, hogy lejárt a műszakija a kocsimnak, úgyhogy bevonták a forgalmimat.....
Na, hadd ne mondjam! Jó sok utánajárás (idő, pénz, bosszankodás) volt!


 kis kovácsinas - május 1. Nőtincs, Seholsziget


scrapoldal Seholszigetről, Anyukám karácsonyra kapott fotókönyvéből

Június-oltalom: Kismökköm május utolsó napján lepottyant az itthoni csúszda tetejéről és eltörte a csuklóját. Mindezt úgy, hogy az életben egyszer szépen felmászott a létrán és fenéken, ülve, szabályosan akart lejönni. A cipő talpa letapadt a csúszdához, a lendület meg kidobta őt oldalra. Képzelhetitek, egész júniusban óvni egy nagyon aktÍv, örökmozgó két és fél évest mindentől, és júniusban, amikor már lehetett fürdeni a Velencei tóban!!!! Csónakkal vittük be őt, és 17 réteg nejlonzacsival tekertük körbe a kezét.Ő akkor is fürdeni akart...
gipsz ON

gipszben "fürdés"
 
Július- vÍgság: ez a hónap nagyon vidáman telt. Igaz Apa még dolgozott, de mi Olival, és felváltva a család többi tagjaival, vagy éppen a barátokkal, sokat kirándultunk, nyaraltunk a telken, rengeteget fürödtünk, megtartottuk a már szokásosnak mondható kerti partinkat, ahol nagyon jól éreztük magunkat.
őrültködés a felfordÍtott gumicsónak alatt

Augusztus-utazás:  Első közös külföldi nyaralásunk Olivérrel. Mivel nagyon imádja a repülőket (vajon miért?- repülős család), gondoltunk, mit nekünk repülés! A tranzittól féltem, hogy fogjuk kibÍrni azt a néhny órácska várakozást, de azzal semmi bajnem volt. Viszont két órát egyhelyben ülni.... a gépen minden bajunk volt!
Máltára utaztunk, ami csodaszép volt, és sikerült olyan programokat találnunk ahol ő is, mi is jól éreztük magunkat.

Málta fővárosában, La Valettában egy laza, esti séta

Málta után még lementünk pár napra a balatoni telekre is, ami szintén nagyon klassz volt.
 
Szeptember- vetélytárs: Na, itt pl. nagyon nem egyértelmű, hogy mire gondoltam. :)
Oli óvodás lett. Nekem pedig meg kellett küzdenem azzal a furcsa érzéssel, hogy rálépett a gyerekem arra az útra, ahol az "anya-istennő-géniusz-mindigőkell" renomém elkezd hanyatlani :)  Olinak nem kellett beszoktatás, nem volt sÍrás, nem volt nyöszörgés, de azért ő is megbosszulta valahol az elválást, mert cserébe verekedett, hajat tépett, és szófogadatlan volt az oviban, és még szemtelen is. Kicsit, mintha kicserélték volna a gyerekemet....
 
Első ovis rendezvényen: újpesti futó és kerékpáros fesztivál

Október- sok pénz:
 No, ne gondoljátok, hogy nyertem a lottón! Mint azt már többször emlÍtettem, óvónéni vagyok. Egy havi keresetem (három diplomával) majdnem megüti a 84ezer ft-ot :(.
Hát ez utolsó évben GYES-en voltam 26ezer ft körül vágtak hozzám egy hónapban, s ezek után, mikor lejárt a GYES-em, szabira mentem, és rendes fizetést kaptam, állati gazdagnak éreztem magamat!!!! :)

3 éves lett- imádja a marcipánt :)

 
November- állandóság: végre egy olyan hónap, ami nem  hozott semmilyen változást! (Én rák csillagjegyű vagyok, mérleg aszcendenssel, rettentő rosszul birom a változásokat, amelyeket nem én hozok létre, hanem az élet adja.) Gyerek oviban, én scrappelni kezdtem ezerrel és ebben újra felfedeztem önmagamat, Apa dolgozik, kocsik rendben, lakás rendben, miegyéb....


Olivér a Budai Vigadóban- kis táncos sógornőm fellépésén voltunk

December-ajándék: Nem, itt nem a karácsonyi ajándékozásra gondoltam. Munkába állás előtt ez lett volna az utolsó ajándék hónapom, egyedül, itthon, amikor azt csinálhattam volna, amit most legjobban szeretek (scrappelés), de Öcsisajt keresztbehúzta a számÍtásaimat, mert sajnos nov. közepe-vége óta szinte folyamatosan beteg, Így dec. 6. óta itthon volt már velem. Ami persze nem baj, csak éppen a magammal való foglalkozás ismét elmaradt :)
Így a hajam a régi, a körmöm a régi, és én is a régi vagyok :)))))))))))

Olivér első keringője Dóri szalagavatóján :)

Holnap kereken három és háromnegyed év kihagyás után állok újra melóba. Még mindig rettegek.... Sebaj, belerázódom (állÍtólag) hamar. Szerettem itthon lenni Öcskössel. Ha most valaki az Írja megjegyzésbe, hogy jöhet a tesó, akkor nem leszünk jóba! :)))))))))

Na, jó hosszú lettem, remélem van ember a talpán, aki végigolvassa :)))
Hát röviden és tömören, ilyen volt Gólya 2010-es éve. A két gólya is azért figyel ott az oldalon, mert némileg kifordultam önmagamból és "skizo" lettem :), meg egy picit meghasonlottam, de asszem idénre már sikerült egyberántanom magamat :))))))

Na, mára most ennyi, mindenkinek csodaszép utolsó szabadnapot a nagy hajrá előtt!

1 megjegyzés:

treza írta...

Nekem még lesz egy extra szabadnapom, csak kedden megyek újra dolgozni :)
Majd inkább privátban megírom a tavalyi évösszesítőmet (ha még kéri Vlki, Neki is)...az se volt patyi; de azért a Tiétek se. Az idei viszont igazán boldog lesz, tudom!