Ma reggel, míg Rolcsi játszott, mellette tevékenykedve rittyentettem egy ilyen kis borítékalbumot. Az apropója a karácsonyra kapott néhány fotó méltó helyre történő elszállásolása volt. Meg hogy ki akartam próbálni, hogy milyen is ez. Szerelmetes érzés! Szóval ez az első ilyenem, és még nincs teljesen kész, de nem bírom ki, hogy ne mutassam meg. :) Rendelkezem ám én itthon mindenféle cuccal kilószámra, ami albumkészítéshez szükséges, de ezt most szándékosan nem akartam túlbonyolítani. Hát ilyen lett (és mondom, még van mit dolgozgatni rajta :))) (azért, azt hiszem, maradok a diginél, merugyanis csupán fél óra volt, míg ezután rendet raktam...a gépet meg csak ki kell kapcsolni :)))
3 megjegyzés:
NAGYON-NAGYON SZUPER!!! :-) gratulálok!
Szuper lett! Bár semmilyen késztetést nem érzek ilyen, vagy hasonló hagyományos készítésére, mindig áll leesve, kicsit talán még irigykedve is nézem:))
Nagyon szép! Nekem sincs indíttatásom ilyen készítésére, nincs már türelmem ehhez. A lányom viszont csodaszépeket csinál!!!
Megjegyzés küldése