2011. június 8., szerda

Búcsúajándék és búcsúzás :(

Megszületett Móni néni búcsúajándéka. Amit már napokkal ezelőtt mutattam, két oldal került bele a dossziészerű jelenségbe. Tegnap este 8-kor sikerült végre kinyomatnom 30*30-as méretben és hajnal háromkor már mentem is aludni :)
Csináltam fázisképeket és néhány publikus képet is hoztam az átadásról.
Reggel a gyerekekkel rajzoltattam egy-egy képet Móni néninek és ráírtam a hátára, amit mondtak róla, vagy a vele kapcsolatos élményeikről, vagy az érzésről, hogy elmegy és hiányozni fog.
Móni úgy jött ma be, hogy lelkileg nem is nullán, hanem mínuszban volt, így jól sikerült az átadás időzítése is. Én már a bevezető szövegemet sem tudtam elmondani, mert a második mondatnál már bőgtem, meg Móni is. A gyerekek meg csak néztek, mi bajunk van, hisz ők szépeket rajzoltak :)))). Különben is az egyik cukifiú, már az öltözőben elszólta magát, hogy "Móni néni, csináltunk Neked titkot!"
Csodaszép gyöngyházfényű, puha, dombornyomott kartonokat találtam a beborításhoz itthon (LIDL származék), és sima hullámkarton lapokat, amiket beborítottam,  valamint sima fehér textilszalagot és virág alakú mintalyukasztókat használtam. És most jöjjenek a fotók, amelyek minőségéért előre is elnézést, a fele mobillal készült, a másik fele meg az egyre jobban kipurcanni készülő fényképezőmmel, úgyhogy hamarosan veszek már egy rendes gépet, mert nagyon dühít, amikor fontos pillanatok vesznek el, mert a vaku úgy áll a dolgokhoz, hogy más is jól hozzáférjen :PPPP

Tehát a készítés fázisai (a képeket optikailag Rita 006 variations for blue készletéből loppintott kerettel turbóztam, köszi Rita!)


A kész mű eleje
 háta
nyitva kívülről
a gyerekek rajzaival
nyitva belülről
és a meglepetés
Móni egyébként rettenetesen örült, nagyon tetszett neki az ajándékunk! Azért a képeken is látszik, hogy hányszor elsírta magát :). A gyerekek végig ott tömörültek körülötte, ő pedig egyesével nézte végig a rajzokat, felolvasta, hogy miket mondtak róla és egyesével reagált minden gyereknek, megköszönte, megpuszilta őket. Hihetetlenül fáj a szívem, hogy egy ilyen váltótársat kell elveszítenem, de remélem a sors majd egyszer újra összehoz bennünket!!!!!

Készítettem neki még egy oldalt, amin ketten vagyunk a gyereknapi bulin (jó fáradtak vagyunk a képen, de nem is ez a lényeg), kicsit pakolgatni szerettem volna, mert a múlt heti cewés kihíváson ezt is szerettem volna még megvalósítani, hát így sikerült.

A new life_collab by oopsiedaisy and butterflydesign
És yantra art vadiúj old fotó maszk freebie-jével

2 megjegyzés:

Lilianyja/Elinnori írta...

Nagyon klaszul pakoltál, sűrűbben kéne ilyet csinálnod!
És az album is szép lett! Tudod már, ki lesz veled szeptembertől?

Gólya írta...

persze egy régebbi kolléganő, ő is gyesről jön vissza. Őt is kedvelem, de még mindig reménykedem, hogy történik valami csoda, és Móni maradni tud.