Nekem van néhány kedvenc versem (egyik sem József Attila :( ), most az egyik legeslegest csináltam meg oldalra. A másik, amit még szeretnék elkészíteni az Szergej Jeszenyin Kék tűzeső-je, nem tudom, vajon ér e külföldi verset hozni (?)...meg ahogy újra elolvastam kicsit balgán éreztem magam már megint. Egyszer indultam vele egy szavaló versenyen is a főiskolán, és ott is azt kaptam a zsűritől, hogy miért szaval egy nő férfiverset?...Há' mer' teccik, azér' !!!!
Itt a mostani vers szövege is, a könnyebb olvashatóság kedvéért, és a másikat is idemásolom, ha esetleg az időből kicsúszok, és nem tudom elkészíteni, az irodalmi élményről le ne maradjatok!!! :)
Halántékuknál óra: fémvirág,
ketyegve hullik mérges harmata.
Csillaghullásos most az éjszaka,
az ég suhog, mint óriási ág.
Ha már az ember kisded nem lehet,
mint föld a ködben forog, hánytorog
a percek verik, mint meteorok
a tengert, mint a Krisztust a szögek.
Ha már a férfi gond füvén legel,
csak így szól: "Csillag szakad, hallod-e?
Hogy elsüllyedünk végül, vallod-e?"
Az asszony vár és vágyakban delel.
És ingecskéje lágyan fönnakad
a csípején, már nem tudsz ártani
idő, halál, már alvó lábai
megébredtek és világítanak.
Nagy László: Szeretők
Felhasználtam köszönettel: képet a gugliról- jól megagyusztálva,
Papír Rita006_variationsforblue, Beszteri floral brush1, Krisssz tavaszi brush,
catherinedesignR-C23 Add-on elem és írás a háttérbe mosva.
Másik kedvenc vers:
Szergej Jeszenyin - A kék tűzeső
A kék tűzeső hamu lett.
Lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
Lemondtam a kóborlásról.
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
Kívántam a bort, a leányt
s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást-mulatást megutáltam:
rontja az embert.
s mi voltam? Elgazosult kert.
De most az ivást-mulatást megutáltam:
rontja az embert.
Csak téged lássalak én,
az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sürüjén,
ne lakjék más a szivedben.
az örvényt barna szemedben.
Ne bolyongj a múlt sürüjén,
ne lakjék más a szivedben.
Te finom-suhanásu leány,
makacs szíved érti-e végre:
a csibész szeretni tud ám!
És engedelmes a vére!
makacs szíved érti-e végre:
a csibész szeretni tud ám!
És engedelmes a vére!
Fene mind az ivó-helyeket,
verset sem írok, ha kivánod;
simogatnám lágy kezedet
s hajadat, mint őszi virágot.
verset sem írok, ha kivánod;
simogatnám lágy kezedet
s hajadat, mint őszi virágot.
Örökre nyomodba megyek,
itthon, vagy akárhova, távol...
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
itthon, vagy akárhova, távol...
Legelőször most szeretek,
búcsúzva duhajkodástól.
(Weöres Sándor fordítása)
2 megjegyzés:
Jaj de nagyon jó lett az oldalad!
(és nem az elfogultság beszél belőlem a papír miatt)
Valóban nem érdemes boncolgatni, hogy vajon miért a férfiversek tetszenek Neked. Csak! több közt ez a jó a költészetben. Színes és szabadon rajonghatsz bármelyikért! :)
Most miért ne tolmácsolhatná egy nő, egy férfi verseit?! Volt oly időszak, amikor inkább a férfiak vállalása volt az írás, és nagyítóval kellett keresni anői alkotókat!
Az oldalad szupi, már írtam a cewén, eszemet szépséges!!!!
Megjegyzés küldése