2011. április 5., kedd

Jelentés...

Csak bejelentkezem ma is, egy szóra, igaz, most nem hoztam új oldalt. Dolgozgattam ám egy picit, de hogy min, az még egy pár napig titok :)
Köszönöm az "aggódást", végre ma egy normális, aranyos keddem  volt, és nem volt semmi csúfság. A Zenedémbe is "ömlenek" az új emberek, kijöttek az anyukák a picikkel a lakásból. Végre igazán érzem a tavaszt!
Amiért úgy döntöttem, hogy ma is írok pár szót, az az elhatározás, hogy ma újra kezdtem a 90 napos diétát. Néha kérdezzen rá valaki, hogy hol tartok, nehogy megtörjön a lelkesedésem :).
Októberben kezdtem el először (illetve sokadszor, de az első alkalom volt, hogy nagyjából végig is tudtam vinni a 3 hónapot...csak aztán jött a karácsony....) és 7 kilót szépen szenvedés nélkül ledobtam vele. Ami már igazán rámfért, mert én már semmibe nem fértem bele rendesen. Na, ebből egy kiló visszajött stabilan. Most az a nagy álmom, hogy mégegyszer ennyi lemenjen és akkor elérem a valaha volt ideális súlyomat. Mielőtt bárki megkövezne: nem azért diétázom, mert azt hiszem, hogy attól vékony leszek - sosem voltam az, hanem azért, hogy jól érezzem magam. Bennem elég nagy törést okozott a szülés utáni alakváltozásom, bár igyekeztem erre annyira nem figyelni, de hát valljuk be, aki nem az a szerencsés alkat, hogy a bőre visszaugrik S-es méretre rögtön a szülés másnapján, az bizony tapasztalja, hogy minden megváltozik. És jelentem, a gyermekem 8 hónapos kora óta újra aktívan tornázom (aki tegnap volt épp 3 és fél éves - happy félbörzdéj neki), heti kétszer-háromszor egy olyan edzővel, aki halál...szóval a mozgás nem hiányzik az életformámból.(most jöttem meg nemrég az edzésről és máris érzem az izomlázat, szerintem holnap reggel alig fogok tudni megmozdulni...teljesen fel volt ma pörögve az edző, majdnem meghaltam...) Azonkívül pedig sokat mozgok a gyerekekkel is az oviban, bár az nem túl aktív, de azért mégsem ücsörgök egész nap egy széken  az irodában. Hétvégenként meg elég sokat megyünk, gyaloglunk, sétálunk, mikor mit, szerencsére Oli elképesztően jól bírja, úgyhogy lehet vele.
Úgyhogy kalandra fel, most van április 5, tehát nagyjából a szülinapomon fogom befejezni a diétát. Nagyon kíváncsi leszek, hogy hogy sikerül. Majd jövök nyafogni Nektek, ha már nagyon paff vagyok miatta, bár a múltkor sem volt ilyen, szerencsére. Ja és kolléganőm is beszáll a buliba, úgyhogy egymást is motiválni fogjuk. Sztem ő is erős akaratú, meg már csinálta egyszer ő is sikerrel, úgyhogy jövő szeptemberben majd jól ránk sem ismernek a gyerekek meg a szülők :)))))

Ma összeírtuk a kolléganőmmel az elkövetkezendő két hónap programjait....háááááttttttt, arconpörgés lesz ezerrel, majd meghalni jövök a gép elé.... húsvét  után egyből anyák napja, közben egy kis tavaszi szünettel, csak hogy kevésbé tudjunk készülni, aztán két kirándulás, aztán gyereknap, meg évzáró, meg minden...minden hétre jut egy-két valami...

Ja...azért mára is volt egy kis valami...második, vagy harmadik alkalommal fordult elő (előtte soha), hogy Oli megharapta valamelyik csoporttársát, de úgy istenesen, borogatni kellett ma is szegény kisfiút, meg minden. Múltkor őt is megharapta valamelyik társa, és azóta van ez. Remélem nem gyűrűzik tovább, el is beszélgettem vele, de nem igazán tudom, mi lenne a jó megoldás, hogy ne csinálja ezt többet. Valamelyikőtöknek nincs ebben tapasztalata? 

Na, zuhanok is az ágyba, holnap reggeles vagyok.

Szép jó éjszakát Mindenkinek!

3 megjegyzés:

Juma írta...

Háát, írtam, de agyatlanul miután e-mailban akartam elküldeni, kimásoltam, de utána az e-mail címed is. Így a címed megvan, de már nincs lelki erőm újra leírni:-))) Holnap e-mailozok:-)
Remélem már az igazak álmát alszod! puszi, legyen szép a szerdád is!
... és betartani, délig csak gyümölcs:-)))

kreatívhit írta...

Egy kicsi mozgás mindenkinek kell:) Párosítva a diétával látványos eredményeket tud hozni.

Toni írta...

jelentem én már az első hónapján túl vagyok és egyátalán nem használ annyira, mint az első alkalommal. 1 hó alatt két és fél kiló. Igaz nem is híztam tovább, már ez is eredmény. Beindul a jó idő vele együtt én is, reménykedem. A tavaszi gatyók még nagyon feszengenek rajtam. A rövidebb szoknyáim meg kapitulálnak. Sok sikert neked, majd cseréljünk recepteket!!! :)